Mára
hagyománnyá vált az év legforróbb hónapjában, júliusban megrendezett
kemenceépítő tábor a kétsopronyi Kemencés Tanyán, mely a „Duruzsoló” nevet
viseli. Ezalatt az alföldi tanyavilágban honos népi tűzhelyek építése és
használata értendő – meséli Békési István, a kemenceépítő táborok szakmai
programjának oktatója. Tavaly búboskemencét, aszalóházat építettek, idén pedig egy hagyományos fatüzelésű,
szabadtéri, két üstnyi lekvárfőző katlan kialakítása volt a terv, melynek
anyag-, és képzési díj költségeihez a Budapest Bank Békéscsabáért program őszi
pályázatán nyert támogatást az egyesület.Az
egyehetes tábor azonban nemcsak a tűzhely építéséről szólt. A tábori estéket
kulturális programok tették színessé, mint pl. a Tanyafórum, ahol a tanyák
múltjáról, lehetséges jövőjéről beszélgettek a résztvevők, akik ízelítőt
kaphattak a hagyományos, kemencében sült kenyérlángosból is, vagy a kézműves
műhelyek, melyeknek anyagai - a fa, a szalma és az agyag – mind-mind
megtalálható egy alföldi tanya környezetében.A
táborozók esti naplementében, lovas kocsin bejártak egy Békéscsaba környéki –
még élő – tanyás dűlőt, meglátogattak egy állattartó tanyai gazdaságot és nem
maradhatott el a kemencés ételek sütése-főzése sem, amiben a kemenceépítők
hozzátartozói is aktívan részt vettek.
A nyár
végi – őszi - időszakban aszaló-és lekvárfőző „kurzusokat” is tervez az
egyesület. Tapasztalatuk szerint a közösségi aszalókemence használata közösséget
is teremt és egyben a fenntarthatósághoz is hozzájárul. A felépült „lekvárium”
pedig a ráépülő programokkal egyfajta turista-attrakciót jelenthet, mivel a
természetes táplálkozás előállításának tudománya iránt egyre nagyobb a
kereslet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése