„Lekvárium” Közösségi képzés

Mára hagyománnyá vált az év legforróbb hónapjában, júliusban megrendezett kemenceépítő tábor a kétsopronyi Kemencés Tanyán, mely a „Duruzsoló” nevet viseli. Ezalatt az alföldi tanyavilágban honos népi tűzhelyek építése és használata értendő – meséli Békési István, a kemenceépítő táborok szakmai programjának oktatója. Tavaly búboskemencét, aszalóházat építettek, idén pedig egy hagyományos fatüzelésű, szabadtéri, két üstnyi lekvárfőző katlan kialakítása volt a terv, melynek anyag-, és képzési díj költségeihez a Budapest Bank Békéscsabáért program őszi pályázatán nyert támogatást az egyesület.Az egyehetes tábor azonban nemcsak a tűzhely építéséről szólt. A tábori estéket kulturális programok tették színessé, mint pl. a Tanyafórum, ahol a tanyák múltjáról, lehetséges jövőjéről beszélgettek a résztvevők, akik ízelítőt kaphattak a hagyományos, kemencében sült kenyérlángosból is, vagy a kézműves műhelyek, melyeknek anyagai - a fa, a szalma és az agyag – mind-mind megtalálható egy alföldi tanya környezetében.A táborozók esti naplementében, lovas kocsin bejártak egy Békéscsaba környéki – még élő – tanyás dűlőt, meglátogattak egy állattartó tanyai gazdaságot és nem maradhatott el a kemencés ételek sütése-főzése sem, amiben a kemenceépítők hozzátartozói is aktívan részt vettek.

A nyár végi – őszi - időszakban aszaló-és lekvárfőző „kurzusokat” is tervez az egyesület. Tapasztalatuk szerint a közösségi aszalókemence használata közösséget is teremt és egyben a fenntarthatósághoz is hozzájárul. A felépült „lekvárium” pedig a ráépülő programokkal egyfajta turista-attrakciót jelenthet, mivel a természetes táplálkozás előállításának tudománya iránt egyre nagyobb a kereslet.

Sziget-kék Mesetábor a Kemencés Tanyán Szabó Magda születésének 100-ik évfordulója alkalmából

A kilencéves Valentin a mamájával utazik, amikor egy kutya átszalad előttük az úton, és a mama elrántja a kormányt, hogy el ne üsse az állatot. A kutya megússza, ám a mamát súlyos sérülésekkel kórházba szállítják. Valentin életét és a családi vállalkozást innentől egy szívtelen nagynéni kormányozza. Mi lesz a lovakkal, akiket halálra dolgoztatnak, mi lesz Valentinnal, mi lesz a mamával? A titkos szigeten kísérletező állatoknak sikerül-e megtalálni a halálos sérülések gyógyszerét, ami csak akkor hat, ha a semmivel össze nem téveszthető kék – sziget-kék – színt elnyeri?

Az állatok voltak a főszereplők a Békéscsabai Családsegítő egyhetes táborában, ahol 22 gyermek indult felfedező útra a mesék birodalmába. Szabó Magda születésének 100-ik évfordulója alkalmából a hét vezérfonala a címszereplő meseregény volt, amelyből ízelítőt kaphattak az általános iskolás résztvevők. A téma magában rejti az állatok, a természet védelmét. A felfedező út során kipróbálhatták a lovaglást és a lovaskocsizást a Remonda lovastanyán, eljutottak a Körös Klub Természetvédő Egyesület Pósteleki kutatóközpontjába, ahol őshonos növényekkel és ragadozó madarakkal ismerkedtek. Nem utolsósorban az olvasás megszerettetésének titkos, ám annál fontosabb céljához is közelebb jutottak a szervezők.

A mesék az önmagunkkal való találkozásra, mélyebb emberismeretre is elvezetnek bennünket. Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványnak köszönhetően egy hétig sokszínű, vidám és komoly, mozgalmas és változatos műhelyek részesei lehettek a kétsopronyi gyermekek. A szalmabála-vár építésétől a dinnye-evő versenyen keresztül a kézműves technikák kipróbálásáig bőven válogathattak a programokban. Péntek délután saját összeállításban mesejelenetet adtak elő, a közönséget kemencében sült hagyományos kelt tésztákkal vendégelték meg. A friss, tanyasi levegő, az eresz alján költő fecskepár, az esti tábortűz és az éjszakai vihar a természettel barátságban élő ember életérzését adta vissza gyermeknek, felnőttnek egyaránt.

Aki nem hiszi, járjon utána!