A kiválasztottaknak soha nem volt könnyű útjuk. Aki bármiben is eltér a nagy átlagtól, a „normális”-tól, saját magának kell kitaposnia az ösvényt, ami bizony sokszor rögös. Nincs forgatókönyv, nincsenek előre megírt szerepek, szabályos, szépen ívelő életpálya.
Réti Éva beszédhibával született és a dadogással együtt kell élnie. Ráadásul – hogy még ez se legyen könnyű – nem egy introvertált, visszahúzódó egyéniségről van szó. Világéletében tanítani akart, beszélni, előadni. Csakhogy aki beszédhibával él, nem veszik fel semmilyen tanárképzőbe, nem lehet pedagógus. Ma mégis tanít, sokakat, életpéldájával, szabadságával, kreativitásával, látásmódjával. Építészként – ami az első szakmája volt – egyre-másra azon kapta magát, hogy az utcán menet a szembe jövőket mindig „felöltözteti”, nekik való színt, stílust, fazont képzel rájuk. Megtanulta, hogy őt ezzel a „másságával” együtt igenis lehet szeretni, aminek az alapja az, hogy ő is tudja szeretni önmagát. Legszimpatikusabb személyiségvonása az alázat, ami átragyog minden alkotásán, viedóin, előadásán, workshopjain, ahol – mint ma is a Kemencés Tanyán – farmerból miniatűr csodákat hoznak létre a résztvevők. A farmer-újrahasznosításra akadémiát, saját vállalkozást hozott létre. De nem ám táskát, hátizsákot varrt belőlük, hisz azt bárki tud. Menyasszonyi ruhákat! De ki fog életének nagy napján újrahasznosított farmerból készített ruhát viselni?! Nos, bármilyen hihetetlen, Éva, ha semmi mást nem csinálna, a menyasszonyi ruhákból akkor is meg tudna élni. De ez csak egy szelete annak a hatalmas, színes, változatos forgatagnak, ami az ő életműve. Iskolákba jár öko-napokat tartani, ahol minden gyereknek a behozott farmerjából új ruhát varázsol. A gyerekek maguk kérik, hogy „hívjuk meg újra a farmeros nénit”. Vásárokat rendez, divatbemutatókat, ahol a modelleket a jelenlévő érdeklődőkből választja ki. Egyetemen ad elő, fesztiválokra hívják. Megvásárolt egy százéves műemlék házat Nagykörű községben, amelyből alkotóházat fog építeni, nem baj, hogy ez jelenlegi lakhelyétől százötven kilóméterre esik. „Boldog bárhol lehetsz – mondja - és másokat is ugyanúgy boldogíthatsz, ez nincs helyhez kötve”. Coco Chanel a példaképe. Azon a napon született, amikor a 20. század női divatjának legmeghatározóbb képviselője meghalt…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése